fbpx

A Vértes Agorája

A Vértes Agorája – bár egy helyrajzi számmal és postacímmel rendelkező épület neve, valójában – mára fogalommá és szimbólummá lett. Ez a név egyet jelent a minőségi szórakozással, a közösségi élettel, a magas minőségű kultúra közvetítésével, a generációk találkozási pontjával, a szellemi műhelyek születésével és virágzásával, az élethosszig tartó tanulás lehetőségével és a – minden értelemben vett – sokszínűséggel.

Jövőképpel és stratégiával rendelkező – a folytonos megújulásra törekvő, elhivatott emberek alkotta – szervezet működteti. Az itt dolgozók nem csupán figyelemmel vannak az igényekre, de igyekeznek újabbakat támasztani, hogy a városban és térségében élők minőségi szolgáltatást kapjanak, az ide érkezők „hűha” élménnyel távozzanak.

Ha azt mondjuk: A Vértes Agorája, abba beleértjük Tatabánya városrészi művelődési házait és a Kortárs Galériát is. Előbbiek Alsó- és Felsőgalla, Kertváros és Bánhida közösségi életének otthonait jelentik, utóbbi a – jegyezett – kortárs magyar képzőművészet kiállítótere.

A Vértes Agorája állandósága a változás, a megújulás képessége és a minőség iránti elkötelezettség.

Titka, hogy a születésnapi zsúrtól, a nemzetközileg ünnepelt művészek koncertjein át a tömegeket vonzó fesztiválokig minden egyes programba ugyanazt azt az energiát, tudást, igényt fekteti bele.

Lukács Zoltán

Lukács Zoltán

Ügyvezető - Agora Nonprofit Kft.

“Az Agora Nonprofit Kft. Tatabánya Megyei Jogú város első számú kulturális, közművelődési és közösségi szolgáltatásokat nyújtó társasága, amely önkormányzati tulajdonban van. Ez azt jelenti, hogy elsősorban Tatabánya polgárait, az itt élők igényeinek kielégítését szolgáljuk azzal, hogy otthont adunk a közösségeknek, kultúrát közvetítünk, művelünk és ismeretet terjesztünk. Jómagam ezt nem csupán munkának, sokkal inkább küldetésnek tartom, hiszen tevékenységünk közben a város hagyományait is ápolnunk kell, méghozzá úgy, hogy figyelembe vesszük az itt élő generációk folyamatosan változó és egymástól különböző igényeit. Úgy is mondhatnám, hogy az Agora az a hely, ahol egymást erősítve találkozik a tradíció és a kulturális innováció. Nem titok: a hosszú távú célunk az, hogy Tatabánya családjai családtagként, barátként, az élmények és ismeretek forrásaként tekintsenek a Vértes Agorájára, illetve a társaság portfóliójába tartozó négy – Puskin, Bányász, József Attila és Széchenyi – művelődési házra. Én magam azt az elvet vallom, hogy nem csupán kenyérrel él az ember. Egy város közösségének szüksége van a kulturális élményekre, kikapcsolódásra, együttlétre. Ettől lesz Tatabánya sokkal több, mint utcák és épületek együttese. Ettől leszünk közösség. Mi az Agorában pedig azért dolgozunk, hogy otthont varázsoljunk a városból. Mindehhez persze sok munkára és elhivatott munkatársakra van szükség. Szerencsére az Agora mindkét területen nagyon erős, amit intézményeink és rendezvényeink látogatottsága is bizonyít. Az utolsó pandémiával nem sújtott évben a Vértes Agorájának megközelítőleg 120 000 látogatója volt. A különböző rendezvényeket és fesztiválokat 100 000 ember választotta, míg a területi művelődési házak látogatottsága megközelítette a 30 000 főt. Ez azt jelenti, hogy az Agora egy év alatt csaknem 250 000 fős látogatottságot produkált. A tatabányai polgárok szolgálata, szórakoztatásuk és kulturális és művelődési igényeik kielégítése számunkra a legszebb feladat. Köszönjük, hogy megtisztel minket az érdeklődésével!”

Seffer Edina

Seffer Edina

Szakmai igazgató - A Vértes Agorája

“A mosolygó szempárok a színpad előtt. A nem múló taps egy jó előadás után. A köszönömök, amiket a hazafelé induló látogatóktól kapunk. Az elhivatott kollégák, akikkel a rendezvények végén csak összenézünk és konstatáljuk/tudjuk, hogy ismét sikerült valamit adnunk. A hónapokon át tartó kreatív ötletelések, előkészítések, szervezések, amelyeket olyan programot követnek, ahonnan a közönség pozitív élményekkel tér haza. A csapat!”


József Attila Művelődési Ház

Az alsógallai József Attila Művelődési Ház az 1930-as években épült. Eredetileg kocsmának készült. Az is volt ugyan, de az alsógallai sváb közösség számára fontos közösségi színtérként is szolgált. A Novák-féle italmérést az államosítást követően, 1945 után kezdetben magtárnak, majd legényszállásnak használták. 1955-ben került tanácsi tulajdonba, mint Alsógallai Kultúrotthon. Az itt élőknek a „Kultúr” megalakulása óta feladatául tűzte ki a német nemzetiségi hagyományok ápolását, a városrészben egy együtt, egymásért munkálkodó közösség kialakítását. A művelődési házban helyet kaptak-kapnak civil szervezetek is, így az Alsógallai Baráti Egyesület, amely a német nemzetiségi szokásokat őrzi. Ezeket adja át az utókor számára is dalokkal, táncokkal és közösen megült ünnepek alkalmával.

A József Attila Művelődési ház a hagyományápolás mellet, számos saját szerevezésű irodalmi, képzőművészeti, és zenei rendezvényt bonyolít le. 2021.januárjától megalapította saját amatőr színjátszókörét a „Galla Színpad és Bábszínházat.

Széles programkínálatával nem csak a helyi lakosok, hanem a város többi részén élő lakosok kulturális igényeit is kielégíti.

Herendi Judit

Herendi Judit

Művelődési Ház vezető - Széchenyi István Művelődési Ház és József Attila Művelődési Ház

“Úgy gondolom, hogy kulturális javaink, helyi értékeink gyarapítása, megőrzése, illetve ezek közvetítése és átadása nem csupán munkám része, hanem a kötelességem is. Mindezek megvalósítását a közösségfejlesztés eszközeivel, az elvárt művelődési és szórakozási igények feltárásának, és kielégítésének figyelembe vételévek igyekszem elérni. Célom, hogy maximális elkötelezettséggel és elszántsággal, eredményeket és sikereket érjünk el úgy, hogy a helyi közösségeket erősítsük, illetve újakat hozzunk létre.”


Kertvárosi Bányász Művelődési Otthon

A Kertvárosi Bányász Művelődési Otthon Tatabányán 1976-tól látja el közművelődési feladatait, 2012. augusztus 31-től az AGORA Nonprofit Kft üzemeltetésében A Vértes Agorája intézményeként. Tevékenységét nem nagy számú, de tapasztalt és szakképzett munkatársi háttérrel végzi.

Működésében a hagyomány és közösség kettős mottó motiválja. Hagyományokat őrizni, közösségeket teremteni és megtartani. Az intézmény nem csak városrészi, hanem városi, térségi, regionális és országos hatókörrel végzi tevékenységét.

Az intézmény nem csak nevében kívánja őrizni a bányászhagyományokat. A Kertvárosban igen hangsúlyos szakmakultúra különböző formáit mind kínálatában, mind külsőségeiben igyekszik megjeleníteni. Fontos feladatának tekinti a szociálisan nehéz helyzetben lévő érdeklődők kultúrához juttatását. Kiemelten szem előtt tartja a mozgóképes művészet kortárs és klasszikus darabjait, őrizve a hagyományos moziba járási szokásokat.

Az intézmény nyitott az új és modern kezdeményezésekre műfaji megkötésektől függetlenül.

A művelődési otthon közösségi színtérként művészeti csoportot, klubok, sportkörök, társadalmi és érdekvédelmi szervezetek befogadója. Eredményes kapcsolatokat ápol szakmai és ernyőszervezetekkel más művelődési intézményekkel, határainkon túl is. A művelődési otthon számos elismerése mellett a kilencvenes évek közepén megkapta a Tatabánya Kultúrájáért Díjat.

Pákai Ernő

Pákai Ernő

Művelődési Ház vezető - Bányász Művelődési Otthon

“Több, mint harminc éve vagyok „művházas” itt a Bányász Művelődési Otthonban. Mivel ezt megelőzően ifjúságom szinte teljes szabadidejét is itt töltöttem, ezek a falak valóban az otthonommá váltak. Az a célom, hogy a Bányászt a lehető legtöbb látogatónak ugyancsak lakájossá tegyük. Ennek a törekvésnek tudatában vezetjük a „háztartást” kicsi, de elszánt munkatársi közösségünkkel.”


Puskin Művelődési Ház

A Puskin Művelődési Ház Tatabánya Bánhida városrészében működik. Célja, hogy a különböző közösségek otthonául szolgáljon, és teret biztosítson a szabadidő tartalmas eltöltéséhez és az önműveléshez. Fontos feladatának tekinti a szlovák nemzetiségi hagyományok őrzését és felelevenítését, valamint ezek megismertetését a fiatalokkal.

Az intézményben helyet kapó, csaknem húsz közösség messzire viszi a város jó hírét. E közösségek tagjainak is köszönhető, hogy állandóan zajlik az élet a házban. A próbákat és a különböző klubfoglalkozásokat hetente 300 ember látogatja. Nagyobb események alkalmával pedig havonta átlagosan 1500 érdeklődő tér be a házba.

“Minden hónapban átlagosan hat rendezvényt – kiállítás megnyitót, hagyományőrző rendezvényt, bált, nemzetiségi találkozót, előadást – szervezünk.”

A ‘Puskin’ falai között zajló koncertek sok-sok tatabányai és környékbeli zenekedvelő szórakoztatásáról gondoskodnak. Minden évben visszatérő programoknak is otthont adunk.

A ‘Puskin’ 200 fős nagyterme lehetőséget teremt komoly rendezvények népes közönségének befogadására is. Rendelkezésre áll még egy 50-100 embernek helyet kínáló helyiség és egy kisterem is.

A művelődési ház célja a jövőben is, hogy a már működő közösségek mellett újabbak működését támogassa. Kiemelt feladatának tekinti továbbá a városrészi nemzetiségi hagyományok tiszteletben tartása mellett nagyszabású programok, fesztivál-jellegű események szervezését.

Vankó Éva

Vankó Éva

Művelődési Ház vezető - Puskin Művelődési Ház

“Mi nekem az Agora és a Puskin? „Meglátni és megszeretni!” Megéreztem az „ízét” és az „illatát” és már a bőröm alatt volt… Motiváció a munkámmal kapcsolatban: Közösen átélt események a kollégák együtt , akikkel félszavakból is megértjük egymást. A közönség, a látogatok , a gyerekek , a sok mosolygós szempár!”


Széchenyi István Művelődési Ház

Felsőgallán a Széchenyi István Művelődési Ház a német ajkú elődtelepülésen élők közösségeinek ad otthont. A falusias városrészben különös gonddal foglalkoznak a német nemzetiségi hagyományok ápolásával. Közösségeik énekeikkel, táncaikkal népviseletükben is tükrözik a sváb kultúrát. Dalkörükben, tánccsoportjukban pedig odafigyelnek az utánpótlás nevelésre, így a népi hagyományok továbbvitelére is. Múltjuk tárgyi emlékeit a művelődési házban kialakított, állandó kiállításon őrzik.

A nemzetiségi hagyományokat ápoló intézményben jelenleg tizenkét csoport és civil szervezet kap helyet. Rendszeres összejöveteleik, foglalkozásaik, próbáik mellett nagyobb rendezvényeiket, fesztiváljaikat is itt rendezik. Emellett külső szervezők is gyakran igénybe veszik a ház tereit, termeit.

A hagyományápolás és rendezvények szervezése mellett a képzőművészet támogatását is célul tűztük ki. Ezt a 2011-ben széleskörű összefogással létrehozott Sz. Győrfy Klára Galériában rendezett kiállításokkal és egyéb rendezvényekkel kívánjuk elérni. A Széchenyi Művelődési Ház nagyterme 140 fős színházi rendezvény lebonyolítására is alkalmas. Emellett rendelkezik több kisebb helyiséggel (klubbal, irodahelyiséggel), amelyek 20-60 főt képesek befogadni.

Herendi Judit

Herendi Judit

Művelődési Ház vezető - Széchenyi István Művelődési Ház és József Attila Művelődési Ház

“Úgy gondolom, hogy kulturális javaink, helyi értékeink gyarapítása, megőrzése, illetve ezek közvetítése és átadása nem csupán munkám része, hanem a kötelességem is. Mindezek megvalósítását a közösségfejlesztés eszközeivel, az elvárt művelődési és szórakozási igények feltárásának, és kielégítésének figyelembe vételévek igyekszem elérni. Célom, hogy maximális elkötelezettséggel és elszántsággal, eredményeket és sikereket érjünk el úgy, hogy a helyi közösségeket erősítsük, illetve újakat hozzunk létre.”